Látok, hallok, mesélek



Ha behunyom a szemem, látok.
Ha befogom a fülem, hallok.
Ha becsukom a szám, gondolataimmal mesélek.

És véget vetek a rohanásnak.
És Önmagamba nézek.
És látok.
És hallok.
És mesélek, és élek...

Élek a mának, formál a jelen
és látom már, hogy van végtelen.

És meghallom a természet hangját,
az élet leghalkabb zsivaját.

És új dolgokról mesélek.
A szívem dobbanásáról,
egy világról,
ahol máshogy látok
és máshogy hallok mint eddig,
és nem teszek semmit
csak elfogadom,
hogy vagyok.

És szeretem ahogy látok.
És szeretem ahogy hallok.
És szeretem ahogy Neked mesélek.